Stroke-ot bárki kaphat és bármely életkorban. Bizonyos tényezők azonban növelhetik a stroke kialakulásának esélyét. A legjobb módszer arra, hogy megvédjük önmagunkat és szeretteinket tőle, ha nem becsüljük le a betegség előfordulásának kockázatát és megértjük annak mechanizmusát, hogy ellenőrzés alatt tudjuk tartani1.
A stroke egyértelmű vészhelyzetet jelent, hiszen azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb vagy több károsodás kérdését döntheti el2. A korai kezelése pedig csökkentheti az agy károsodását, illetve a kialakuló életminőség romlásának mértékét.
A stroke hirtelen alakul ki
Stroke akkor fordul elő, amikor valamely agyterület vérellátása nagymértékben leromlik, ami miatt az ott levő agysejtek egy része oxigénhiányos állapotba kerül. Ez a szervezet nagymértékű legyengüléséhez és akár bénuláshoz is vezethet, néhány ember elveszítheti a beszéd vagy a járás képességét3.
A stroke hirtelen alakul ki, és innen kapta az olyan, népies neveit, mint a szélütés vagy a gutaütés. Az amerikai stroke szervezet megdöbbentő adatot közölt: az American Stroke Association (ASA) szerint 40 másodpercenként megtörténik a világban. Ez a felnőttkori rokkantság egyik vezető oka, emellett a harmadik leggyakoribb haláloki tényező. A gyógyuláshoz vezető út ráadásul hosszú és kiszámíthatatlan. Ezért is fontos megérteni a stroke kockázati tényezőit, hogy lehetőség szerint megakadályozzuk a kialakulását.
Számos kockázati tényezője létezik a strokenak, van amelyiket tudjuk befolyásolni, van amelyiket nem. A videóból megtudhatja mely tényezők ellen tudunk tenni a stroke megelőzése érdekében.Stroke kockázati tényezők
A magas vérnyomás, mint kockázati tényező4
Magas vérnyomásnak a folyamatosan fennálló 140/90 Hgmm (higanymilliméter) feletti vérnyomásértékeket nevezik. A hipertónia mondhatni népbetegség: a hazai lakosság mintegy 15 százalékának tartósan határérték fölött van a vérnyomása, ám egyes adatok ennél magasabb, 30-40 százalékos számot mutatnak5.
A magas vérnyomásnak ráadásul gyakran nincsenek szembetűnő tünetei, ezért egyesek akár évekig is együtt élhetnek vele, mielőtt a szakemberek diagnosztizálnák azt. Miután sokáig nem okoz tünetet, gyakran csak a szövődménye jelentkezik, mint például az agyi infarktus.
A „csendes gyilkosként” is emlegetett magas vérnyomás jelentős érkárosító hatást eredményezhet, de szívbetegségeket is okozhat. Ennek oka, hogy a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a vért a testbe pumpálja. A magas vérnyomás fennállása a stroke kockázatát nem kevesebb, mint 2,4-8 szorosára növeli6. Az agyvérzést elszenvedett betegek 75 százaléka hipertóniás.
A magas koleszterinszint és a dohányzás ártalmai7
A vérnyomás rendszeres ellenőrzése mellett nem szabad azonban megfeledkeznünk a vér koleszterinszintjéről sem. A magas koleszterinszint ugyanis alattomos: bár nem okoz tünetet, ugyanakkor közvetve kiváltója lehet többek között az infarktusnak, a stroke-nak és az érszűkületnek. Az egészséges koleszterinszint fenntartása érdekében fogyasszunk minél több gyümölcsöt és zöldséget, valamint alacsony nátrium- és zsírtartalmú ételeket. Fontos a rendszeres testmozgás is.
A stroke kapcsán nem szabad elfeledkeznünk a dohányzásról, mint fontos kockázati tényezőről sem. A cigarettafüst olyan, mérgező vegyi anyagokat tartalmaz, amely károsíthatja a szív- és érrendszert, és növelheti a vérnyomást. Ráadásul a dohányzás vérrög képződéshez vezethet, ami csökkenti az agyi véráramlást.
Cukorbetegség és egyéb alapbetegségek
Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőket szintén veszélyeztetheti a stroke. Miután erre a betegségre a tudomány jelenlegi állása szerint még nincs gyógymód, ám gyógyszerekkel és megfelelő étrenddel fenntarthatjuk az egészséges vércukorszintet. Mindez csökkentheti az olyan szövődményeket, mint a szívinfarktus, agyvérzés, szervkárosodás és idegkárosodás.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk az egyéb alapbetegségekről sem:
- perifériás artéria betegség (PAD): a beszűkült artériák csökkentik a végtagok, általában az alsóvégtagok, vérellátását8;
- carotis artéria betegség: az agy vérellátásának jelentős részét ez az artéria szolgáltatja, így megbetegedése is kifejezett jelentőséggel bír. Gyulladása az agyi erek irányában tovább haladhat ami fokozza a stroke kialakulásának kockázatát9;
- pitvarfibrilláció: az egyik leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, amely embólia kialakulásához is vezethet10;
- szívbetegségek: például szívkoszorúér-betegség, a szívbillentyű-rendellenesség, illetve a velünk született szívhibák is okozhatnak vérrögképződést;
- sarlósejtes megbetegedés: a vörösvérsejtek egy olyan típusa, amely az erek falához tapadnak és blokkolják az agyi véráramlást;
- átmeneti iszkémiás roham (TIA), avagy mini-stroke: olyan agyi keringészavart jelent, amikor egy vérrög következtében érelzáródás történik az agyban átmeneti neurológiai tüneteket okozva. A vérrög azonban spontán feloldódik és ezzel párhuzamosan a tünetek is megszűnnek11.
Referenciák:
1 https://www.cdc.gov/stroke/risk_factors.htm
2 https://www.webbeteg.hu/cikkek/stroke/22/a-stroke-es-tunetei
3 https://www.healthline.com/health/stroke-treatment-and-timing/risk-factors
5 https://bhc.hu/betegsegek/magas-vernyomas/
6 https://www.webbeteg.hu/cikkek/magasvernyomas/7120/a-magas-vernyomas-agyi-szovodmenyei
7 https://www.healthline.com/health/stroke-treatment-and-timing/risk-factors#Stroke-risk-factors
8 https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/279/a-periferias-arterias-betegseg-pad-es-tunetei
9 https://infravizsgalat.hu/carotis-arteria-gyulladasa/
10 https://www.kardiokozpont.hu/pitvarfibrillaci
11 https://www.webbeteg.hu/cikkek/stroke/24130/mit-tegyen-tia-utan-hogy-elkerulje-a-stroke-ot
