Az új koronavírus-járvány nem csak a világot forgatta fel, de a stroke kialakulásának kockázatát is fokozta. A kardiovaszkuláris orvosi kutatásokat finanszírozó American Heart Association szervezet nyilvántartásának adatai szerint a COVID-19 betegeknél összességében nagyobb a stroke kockázata, mint az influenzában vagy a szepszisben szenvedőknél1. Ezek a páciensek a nagyobb valószínűséggel voltak idősebbek és férfiak, miközben gyakran diagnosztizáltak náluk magas vérnyomást, 2-es típusú cukorbetegséget vagy szabálytalan szívverést. Ráadásul a COVID után visszavenni az irányítást talán még nehezebb, mint korábban.
A koronavírus fokozza a stroke kialakulásának kockázatát
Egy új tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az új koronavírussal fertőzött betegeknél fokozott a stroke kockázata.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a COVID-19 növelheti a stroke kockázatát, bár ennek pontos mechanizmusa még mindig nem ismert. A koronavírus nemcsak légúti betegség, hanem érrendszeri betegség, amely számos szervrendszert érinthet” – mondta Dr. Saate Shakil, a Washingtoni Egyetem kardiológusa, a kutatás vezető szerzője2.
A tanulmány diagnosztikai képalkotással igazolta a koronavírussal fertőzött betegek 1,4 százalékánál a stroke kialakulását. Ezek a páciensek nagyobb valószínűséggel voltak férfiak (64%) és idősebb korúak (átlagos életkor: 65 év). Az iszkémiás stroke-os betegek 44 százalékának volt 2-es típusú cukorbetegsége, tízből nyolcnak magas volt a vérnyomása, és 18 százalékuk küzdött pitvarfibrillációval. A stroke-kal küzdők átlagosan 22 napot töltöttek a kórházban: 12 nappal többet, mint azok a koronavírusos páciensek, akiknek nem volt agyvérzése. Ráadásul a kórházi halálozás is több mint kétszer olyan magas volt ebben az esetben.
A fertőzések szoros kapcsolatban állnak a stroke rizikófaktoraival
Az új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2 úgynevezett citokinvihart, az immunrendszer túlreakcióját idézheti elő3. Az ilyenkor elszabaduló immunreakció már nem tud különbséget tenni a fertőzött sejtek, illetve a körülöttük lévő egészséges sejtek között. A citokinek számos más sejt és szövet számára is közvetíthetnek üzeneteket, ami gyulladáshoz és hiperkoagulálható (vérrögök kialakulására való hajlam) állapothoz vezethet. Mindkettő olyan folyamatot eredményez, ahol megnövekszik a stroke kockázata.
Számos tanulmány összekapcsolta a közelmúltbeli fertőzést az iszkémiás stroke rövid távú kockázatának növekedésével4. A kutatók az agyvérzést megelőző egyik leggyakoribb fertőzésként a tüdőgyulladást, illetve légúti fertőzéseket azonosították. A fekvőbetegeknél magasabbnak bizonyult a stroke kialakulásának esélye a járóbeteg-fertőzésekhez képest, miközben közvetlenül a fertőzést követően volt a legnagyobb a stroke kialakulásának kockázata.
Világszerte tapasztalható folyamat, hogy a korona vírus járvány idején az emberek óvakodnak a kórházba kerüléstől a fertőzésveszély miatt, még olyan súlyos betegség esetén is, mint a gutaütés.COVID-19 és stroke – ne vegyük félvállról!
Érdemes odafigyelni a szövődményekre
Más kutatások szerint5 a SARS-CoV-2 megfertőzheti az idegrendszert és a vázizomzatot, ami további neurológiai károsodásokat okozhat, beleértve az akut agyi érrendszeri betegségeket és a tudatosság csökkenését. Egy 2020-as tanulmány6 arra is rámutatott, hogy a c-reaktív protein (aminek magas szintje arra utal, hogy a szervezetben valahol gyulladás van) és a D-dimer (megmutatja, ha a szervezet véralvadási mechanizmusa a normálisnál nagyobb mértékben aktiválódott) emelkedett szintje szerepet játszhat a stroke patofiziológiájában az új koronavírussal fertőzött betegeknél. A páciensek emellett fokozottan veszélyeztetetté váltak olyan szövődmények kapcsán, mint a pitvari aritmiák, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a szívizomgyulladás és a vénás trombózisok, amelyek szintén rizikófaktort jelentenek az akut iszkémiás stroke kapcsán7.
Eláruljuk a legjobb stratégiákat
A tudomány a következő stratégiákat ajánlotta az akut iszkémiás stroke előfordulásának csökkentésére:
- az új koronavírus fertőzésben szenvedő betegeket minél korábban ki kell vizsgálni akut neurológiai változások lehetőségét, és a stroke-gyanús páciensek esetében azonnal el kell kezdeni a kezelést morbiditás és a mortalitás csökkentése érdekében8;
- biztosítani kell a véralvadásgátló gyógyszeres kezelés megindítását és beállítását9;
- azoknál a betegeknél, akiknél fekvőbetegséghez köthető fertőzés alakult ki, részesüljenek a szív- és érrendszeri betegségeket megelőző terápiákban, például a koleszterin és triglicerid csökkentésére szolgáló gyógyszerekben10.
Növekvő számú bizonyítékok támasztják alá a COVID-19 fertőzés és a stroke előfordulása közötti kapcsolatot. Bár a klinikai gyakorlat a tudományos eredmények alapján nem változik jelentősen, mégis érdemes fokozott tudatosságot fenntartanunk a kockázatok tükrében.
Referenciák:
1 https://www.sciencedaily.com/releases/2021/03/210319125528.htm
2 https://www.webmd.com/lung/news/20210319/covid-patients-face-higher-risk-for-stroke
3 https://koronavirus-kisokos.eu/posts/136/
4 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29982405/
5 https://jamanetwork.com/journals/jamaneurology/fullarticle/2764549
6 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7187846
7 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7273295/
8 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31947991/
9 https://www.thrombosisresearch.com/article/S0049-3848(20)30120-1/pdf
10 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6404437/
